Sziki varjúháj (Sedum caespitosum)

A sziki varjúháj egy  szubmediterrán elterjedésű apró, 1-4 cm-es pozsgás növényfaj. Magyarországon is előfordul, leggyakrabban tiszántúli ürmös szikeseken. Hazánkban védett, természetvédelmi értéke 5000 forint.  Legnagyobb állományai a Körös-Maros Nemzeti Park területén találhatók a Királyhegyesi-pusztán, a Kopáncs-pusztán, a Montág-pusztán és Kígyósi-pusztán. Idén májusban azonban előkerült egy Vésztő melletti szikes legelőn. Az új előfordulást a nemzeti park is megerősítette.

A csíranövényei már ősszel előbújnak( .kép), a virágzási ideje azonban csak a következő év májusa környékén kezdődik el és mindössze pár napig tart. A virágzás idejére az egész növény bevörösödik, azután gyorsan elszárad.

Ramalina fraxinea

Főleg nyár, kőris, juhar és tölgy fák kérgén találkozhatunk vele.  Telepe bokros megjelenésű, szürkés zöld, halványzöld. A telep "ágacskáinak" mérete megfelelő körülmények között a 15-20 cm-t is elérheti. Rosszul tűri a légszennyezést, ezért ritkulóban van.

Kétsávos gyalogcincér ( Dorcadion pedestre)

Nevét a fekete szárnyfedőin található két fehér színű sávról kapta. Európában számos helyen előfordul. Száraz sztyeppréteken, homoki és sziki legelőkön találkozhatunk vele. Lárvái a füvek gyökerét rágják. Az imágók röpképtelenek, a lábaik pirosak.

Rendszerezés:

• Ország: Állatok
• Törzs: Ízeltlábúak
• Osztály: Rovarok
• Rend: Bogarak
• Család: Cincérfélék

Csillagzuzmó (Physcia stellaris)

Cserjéken (ez esetben galagonyán) , útszéli fákon fordul elő. Lombos telepű, kéreglakó zuzmó. A telep szürkés színű,  a termőtestek feketék, barnák, korong alakúak. Nagyon hasonló hozzá a Physcia aipolia nevű faj, de a két faj kálium hidroxid próbával könnyen elkülöníthető.

Collema tenax

Az északi-féltekén elterjedt faj. Meszes talajokon, szikeseken, találkozhatunk vele. A telepek száraz állapotban sötétek, feketék, nedvesen sötétzöldek és kocsonyás állagúak.  A fotobionta partnere a Noctoc commune alga. 

Karcsú serlegzuzmó (Cladonia fimbriata)

Hazánkban sokfelé előfordul az Alföldtől a hegyvidékekig. Talajon, sziklákon, homokon, repedésekben, korhadó fákon találkozhatunk vele. Az altelepből tölcsérszerű podécium és termőtest fejlődik. A tölcsér peremén alakulhatnak ki apotéciumok. A telep maga zöldes szürke színű, de élőhelytől függően szürke vagy barna is lehet.

Bogáncsbarkó (Cleonis pigra )

Európában, Ázsiában, Észak-Amerikában terjedt el. Kis méretű 1-1,5 cm-es bogárka. Szürkésbarna színű, a hátán mintákkal. Az imágó egész évben jelen lehet, a nőstény április és június között rakja le petéit. Az ezekből kikelő lárvák pedig aszat és bogáncsfajok gyökerével táplálkoznak.

Rendszerezés:

• Ország: Állatok
• Törzs: Ízeltlábúak
• Osztály: Rovarok
• Rend: Bogarak
• Család: Ormányosbogár-félék