Sziki varjúháj (Sedum caespitosum)

A sziki varjúháj egy  szubmediterrán elterjedésű apró, 1-4 cm-es pozsgás növényfaj. Magyarországon is előfordul, leggyakrabban tiszántúli ürmös szikeseken. Hazánkban védett, természetvédelmi értéke 5000 forint.  Legnagyobb állományai a Körös-Maros Nemzeti Park területén találhatók a Királyhegyesi-pusztán, a Kopáncs-pusztán, a Montág-pusztán és Kígyósi-pusztán. Idén májusban azonban előkerült egy Vésztő melletti szikes legelőn. Az új előfordulást a nemzeti park is megerősítette.

A csíranövényei már ősszel előbújnak( .kép), a virágzási ideje azonban csak a következő év májusa környékén kezdődik el és mindössze pár napig tart. A virágzás idejére az egész növény bevörösödik, azután gyorsan elszárad.

Ramalina fraxinea

Főleg nyár, kőris, juhar és tölgy fák kérgén találkozhatunk vele.  Telepe bokros megjelenésű, szürkés zöld, halványzöld. A telep "ágacskáinak" mérete megfelelő körülmények között a 15-20 cm-t is elérheti. Rosszul tűri a légszennyezést, ezért ritkulóban van.

Kétsávos gyalogcincér ( Dorcadion pedestre)

Nevét a fekete szárnyfedőin található két fehér színű sávról kapta. Európában számos helyen előfordul. Száraz sztyeppréteken, homoki és sziki legelőkön találkozhatunk vele. Lárvái a füvek gyökerét rágják. Az imágók röpképtelenek, a lábaik pirosak.

Rendszerezés:

• Ország: Állatok
• Törzs: Ízeltlábúak
• Osztály: Rovarok
• Rend: Bogarak
• Család: Cincérfélék

Csillagzuzmó (Physcia stellaris)

Cserjéken (ez esetben galagonyán) , útszéli fákon fordul elő. Lombos telepű, kéreglakó zuzmó. A telep szürkés színű,  a termőtestek feketék, barnák, korong alakúak. Nagyon hasonló hozzá a Physcia aipolia nevű faj, de a két faj kálium hidroxid próbával könnyen elkülöníthető.

Collema tenax

Az északi-féltekén elterjedt faj. Meszes talajokon, szikeseken, találkozhatunk vele. A telepek száraz állapotban sötétek, feketék, nedvesen sötétzöldek és kocsonyás állagúak.  A fotobionta partnere a Noctoc commune alga. 

Karcsú serlegzuzmó (Cladonia fimbriata)

Hazánkban sokfelé előfordul az Alföldtől a hegyvidékekig. Talajon, sziklákon, homokon, repedésekben, korhadó fákon találkozhatunk vele. Az altelepből tölcsérszerű podécium és termőtest fejlődik. A tölcsér peremén alakulhatnak ki apotéciumok. A telep maga zöldes szürke színű, de élőhelytől függően szürke vagy barna is lehet.

Bogáncsbarkó (Cleonis pigra )

Európában, Ázsiában, Észak-Amerikában terjedt el. Kis méretű 1-1,5 cm-es bogárka. Szürkésbarna színű, a hátán mintákkal. Az imágó egész évben jelen lehet, a nőstény április és június között rakja le petéit. Az ezekből kikelő lárvák pedig aszat és bogáncsfajok gyökerével táplálkoznak.

Rendszerezés:

• Ország: Állatok
• Törzs: Ízeltlábúak
• Osztály: Rovarok
• Rend: Bogarak
• Család: Ormányosbogár-félék

Szakállzuzmó (Usnea sp.)

A szakállzuzmók határozás szempontjából egy nehéz csoport, gyakran csak kémiai vizsgálatokkal lehet eldönteni, melyik fajról is van szó, így nem is vállalkoznék rá, hogy megnevezzem a képen látható fajt. Általánosságban annyit, hogy az egész világon elterjedtek. Fák, cserjék kérgén találkozhatunk velük. Telepeik szürkészöld színűek és szakállszerűen lógnak a nekik otthont adó fákról. Magyarországon legalább 12 faj került elő. A legismertebb talán az Usnea barbata.

Sztereomikroszkópos képek

Peltigera didactyla

Hegységekben gyakrabban, az Alföldön ritkán fordul elő(Nyírségben, Békésben). Nyílt helyeken, repedésekben, kőzeten találkozhatunk vele. Telepe zöldesszürke színű, rajta szoráliumokkal, fonáka fehéres, melyen rizinákat figyelhetünk meg. Ezek segítségével rögzül a talajhoz. A fotobionta partnere a Nostoc alga.

Leveles hólyagzuzmó (Physcia adscendens)

Kozmopolita elterjedésű faj. Lombhullató fák, cserjék kérgén találkozhatunk vele. Nagyvárosokban is előfordul, mert jól tűri a légszennyezést. Fehér, szürke telepeket alkot. Magyarországon is gyakori.

Sztereomikroszkópos felvétel

Duzzadt tányérzuzmó (Hypogymnia physodes)

Az egész északi féltekén gyakori, Magyarországon is megtalálható. Fák kérgén, kőzeten, betonon, esetleg talajon találkozhatunk vele. Jól tűri a légszennyezést, így városok területén is felbukkanhat. Fodros, szürke, szürkészöld telepeket alkot, a széleken szoráliumokkal. A telepek fonáka sötét színű.

Sztereomikroszkópos fotó

Áltölgyfazuzmó (Pseudevernia furfuracea)

A mérsékelt éghajlati övben világszerte megtalálható. Az európai kontinensen Dél-Európától Skandináviáig fordul elő, így hazánkban is. Leggyakrabban fák, cserjék kérgén (a képen kökényen) találkozhatunk vele. Általában bokros megjelenésű, kékesszürke, szürke színű telepeket alkot. Egyiptomban balzsamozásra használták. Manapság a parfümipar használja föl illatszergyártásra.

Sztereomikroszkópos  fotó

Közönséges tölgyfazuzmó (Evernia prunastri)

A közönséges tölgyfazuzmó egy kéreglakó zuzmófaj. Napos erdőszegélyeken, galagonyásokban, kökényesekben, fák kérgén találkozhatunk vele. Bokros megjelenésű, szürkészöld, világoszöld telepeket alkot. A telep évente átlagosan 2 mm-t nő. Ősszel lombhullatás után a tavaszi lombfakadásig van legnagyobb esély arra hogy megtaláljuk. —Egyiptomban kenyér készítéshez használták. A parfümiparban adalékanyagként alkalmazták az illat tartósítására.Teáját légzőszervi megbetegedések ellen használták. 

                                                            Sztereomikroszkópos fotó

Mikroszkópos kép