Szántók, legelők gyakori gyomnövénye, de kertekben is előfordul. Felálló, alsó részén elágazó hajtású egyéves növény. A virágai sárgák, fehérek, felül lilásak. Áprilistól szeptemberig virágzik.
Európában, Ázsiában és É-Afrikában fordul elő. Réteken, mezőgazdasági területeken találkozhatunk vele. Apró, de szép virágai pirosak vagy kékek a környezet pH-jától függően. Júniustól szeptemberig virágzik.
Egész Európában előforduló kúszó, elheverő szárú növény. Nedves réteken, legelőkön, árkok mentén találkozhatunk vele. Júniustól augusztusig virágzik. Virágai sárgák, ötszirmúak.
Európában és Ázsiában előforduló faj. Sótűrő, ezért szikes pusztákon, sztyeppréteken, réteken, legelőkön találkozhatunk vele. Maximum 1 méter magas, levelei hosszúkásak, lándzsásak. Fészkes virágzatának sziromlevelei liláskékek. Termése repítőszőrős kaszattermés. Júliustól szeptemberig virágzik. Védett, eszmei értéke 5000 Ft.
A hóvirágok Pireneusoktól Közép-Európán és Dél-Európán át a Kaszpi-tóig és a Közel-Keletig megtalálhatók. Erdőkben, kertekben, mediterrán és alpesi cserjésekben találkozhatunk velük. Fajtól függően az ősz vagy a tél végén virágzanak. Morfológiájuk sokszínű. Magyarországon a redőslevelű, a levantei, a pompás és kikeleti hóvirág fordul elő, az utóbbi őshonos a többi kertekben nyílik.
Világszerte elterjed zuzmófaj. Ártéri erdőkben, nyárfaerdőkben és lakott területeken fordul elő. Főleg ágakon, fakérgeken nő, de sziklákon, falakon is képes megélni. A telep színe sárga, narancs vagy zöldessárga, melyet a parietin nevű pigment ad neki. Rendelkezik tömlősgombákra jellemző termőtesttel. A gombarész hifája védi meg a zuzmót a kiszáradástól. Fotoszintézisét a Trebouxia nevű zöldalga végzi. Szaporodása, terjedése a zuzmót elfogyasztó állatok közreműködésével történik.